1. A kezdetek

A „Dunaszerdahelyi Általános Iparos Inasiskola“ megalakulása több mint 135 évvel ezelőtt, 1879–ben 135 inas tanulóval történt. A magyar tanítási nyelvű iskolának a volt Római Katolikus Népiskola épülete adott otthont.

Első oktatási formája a vasárnapi oktatás volt.

Oktató-tanító: Vencel János

Az iskola fenntartója: Dunaszerdahely városa.

Áttérve a kötelező oktatásra (1894-től) az első iskolaigazgató: Bartosík István jegyző, majd 1904-től Jakatits Sándor kántortanító volt.

Az első világháború alatt (1914-18) szünetelt a tanítás.

A háború után Csallóköz Csehszlovákiához került. A tanítás továbbra is magyar nyelven folyt. Ekkor az intézmény igazgatója Horváth Lajos lett.

1924-ben bevezették heti 1 órában a szlovák nyelv oktatását.

Az iskolaigazgató 1925-től Reitzer Ignác volt, majd 1930-tól Szimhart Lajos lett.

1933 szeptemberétől 1945-ig az iskola élén Hartmann József iskolaigazgató állt, aki előtte mint vizsgázott ipari tanonciskolai szaktanító tanított.

1938-ban a bécsi döntés értelmében a város újra Magyarországhoz tartozott, és az oktatás az ott érvényben levő rendeletek alapján módosult. Az általános tantárgyakat a gimnázium tanárai tanították. Mint járási tanonciskola 10 tanerős volt, 5 szakosított és 1 vegyes osztállyal.

Az iskolát 1945-ben szüntették meg, így 1945-től 1965-ig Dunaszerdahelyen tanonciskola nem volt.

2. A múlt

1. szakasz (1957-1971)

A jelenlegi tanonciskola 1957-ben a Bratislava-i Vazov utcai Szlovák Tannyelvű Tanonciskola Somorjára kihelyezett osztályaiból alakult Csallóköz magyar nemzetiségű tanulói számára. A Somorjai Gimnázium épületében működött 1 osztállyal, ahol főként a gimnázium tanárai tanítottak, majd 1960-tól önálló magyar tannyelvű tanonciskolává alakult. Első igazgatójává Császár Tibort nevezték ki. Ezek után 5 év alatt felépítették Dunaszerdahelyen a Sikabonyi úton a tanonciskolát, ahol 1965 szeptemberében már 596 tanulót tanított 17 pedagógus.

A tanulók 3 napot jártak iskolába, és 3 napon szakoktatáson vettek részt különböző üzemekben és munkahelyeken. Volt kőműves, ács, asztalos, lakatos, bádogos, autószerelő, mezőgazdasági-gépjavító, festő és mázoló, villanyszerelő, vízvezeték-szerelő, pincér, fodrász és elárusító szakma.

Mivel az iskolaépület már elejétől fogva szűknek bizonyult, kétváltásos tanítást kellett bevezetni. Az iskola bővülése magával hozta az újabb iskolaépület, diákotthon, tornaterem, majd étterem megépítését, de ez 1971-ben egyúttal az iskola kettéválását is eredményezte.

2. szakasz (1971-1990)

A két iskola szétválása előtt 1971 szeptemberétől Dr. Fóthy Ferenc lett az iskola igazgatója. Egy év után a „régi épületben“ maradtak a gépipari szakmák (autószerelő, autóbádogos), villanyszerelő, asztalos, festő és a szolgáltatásokat nyújtó szakmák (fodrász, varrónő, kereskedő) és az ezeket tanító pedagógusok.  A tanulók száma létszáma (450-500) volt, a tanítás továbbra is két váltásban folyt.

Mivel az iskola kerületi szintű volt, a tanulók a közeli járásokon kívül távolabbi helyekről is, (pl.: Léva, Érsekújvár, Komárom, Nyitra) tanultak itt. Annak ellenére, hogy a 80-as években a tanulók, létszáma elérte a 900-at, mégis minden magyar tanulónak, aki ezt igényelte, helyet tudtak biztosítani.

3. A jelen

A „változások“ évei után az iskola élére Molnár Ilona igazgató került.

Az 1990-es években a megváltozott társadalmi feltételek és a munkaerőpiac új elvárásai nemcsak az egyes szakmák változásait idézték elő, de a négyéves érettségivel végződő tanulmányi szakok bevezetését is eredményezték, mint

• vegyipari technikus
• gyógyszergyártás
• ruhaipari technikus

A hároméves szakmák közül fokozatosan leépültek a textilgyártás, a varrónő-nőiruha tervezés és a vegyészet. Továbbra is igény van

• fodrász
• autószerelő
• villanyszerelő szakmákra.

A nappali tagozat mellett a hároméves szakmákat sikeresen végzettek felépítményi tagozaton folytathatják tanulmányaikat egészen az érettségi bizonyítvány megszerzéséig.

Ezek a

• gépészet,
• elektrotechnika és
• hajkozmetikus szakok.

2006-ban bevezettük a műszaki és informatikai szolgáltatások a gépiparban és az elektrotechnikában érettségivel végződő szakjainkat.

Azok, akik érettségiztek valamely négyéves tanulmányi szakon vagy felépítményi szakon, tovább tanulhatnak, szakérettségit szerezhetnek gazdasági informatika vagy kozmetikus szakon.

Iskolánk nagy hangsúlyt helyez az idegen nyelvek oktatására. Diákjaink ismereteinek elmélyítését segítik a nyelvi szakkörök, érettségire felkészítő körök, nyelvi vetélkedők és tanulmányi kirándulások.

Iskolánk mellett 2000 óta ECDL - vizsgaközpont működik és nyújt lehetőséget az ECDL - bizonyítvány megszerzésére a nyilvánosság és iskolánk tanulói számára.

Iskolánkban 2013 óta hivatalos EBC*L - vizsgaközpont működik és nyújt lehetőséget az oklevél megszerzésére az EBC*L "A" moduljából.

Változások következtében az 1991-ben létrejött Leány-szakközépiskolánk és a több évtizede működő Szakmunkásképző Intézetünk egyesítésével létrejött 2001-ben a Magyar Tanítási Nyelvű Egyesített Középiskola. 2009-től viszont iskolánk hivatalos neve már Szakközépiskola.

Új szakokat nyitottunk az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára (másod-érettségi) felépítményi szakon a gazdasági informatika és logisztika, közigazgatás, kozmetikus és sminkes és a számítógépes hálózatok műszerésze.

Jelenlegi közös pályázataink: „Easy business blended learning” tananyag és oktatási módszer átadása, „ECVET-Health Tourism” (ECVET-Egészségturizmus), Európa kútja – mentsük meg az élővizet környezetvédelmi projekt, Európai szoláris napok