Szakközépiskolások a Partiumban

A dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskolából 5 diák és 1 tanár vágott neki a közelmúltban az ismeretlennek. A Rákóczi Szövetség által immáron nyolcadik alkalommal megrendezett „Partiumi kirándulás“ elnevezésű programsorozatán belül egy csodálatos hétvégét tölthettünk el a mai Románia legnyugatibb területén. A gazdag történelmi múlttal rendelkező Partium, azaz a „Részek“,közigazgatásilag Magyarországhoz tartozott, nem képezte/képezi a történelmi Erdély részét. Leghíresebb városai közé sorolható például Nagyvárad, Szatmárnémeti, Zilah vagy Nagykároly.
Utunk első állomása Nagyvárad volt, ahol városnézésen vettünk részt. Bihar megye központja bővelkedik magyar vonatkozású emlékekben. Ezek közül kiemelkedik a Nagyváradi római katolikus székesegyház, amely Románia legnagyobb barokk stílusban épült temploma. Több szálon kötődik Szent László királyunkhoz. Egyrészt a katedrális előtt állították fel a város főteréről száműzött szobrát, másrészt a katedrális kincstárában őrzik a dicső király hermáját, azaz fejereklyetartóját (ebben csupán a koponyacsontjának egy kis részét fedezhetjük fel). Minden év húsvét utáni 5. vasárnapján körbeviszik a székesegyház előtti téren. Ezenkívül számos oltárképen látható Szent László alakja. A bazilikában tett látogatást követően a várba sétáltunk, ahol megismerkedtünk az épület viharos történetével. Azt is megtudtuk, hogy nemrégiben kezdődtek el a felújítási munkálatok. Az ott tartózkodásunk még nem ért ennyivel véget. Megtekintettük a római katolikus püspöki palota épületét, továbbá a Fekete Sas Palotát, az Ortodox zsinagógát, ill. a Szent László teret.
Nemcsak a Szent László-kultusz erős a városban, hanem Adyé is. A századfordulón a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja is megfordult itt, sőt újságíróként dolgozott a Nagyváradi Napló szerkesztőségben. Nagyvárad mérföldkő Ady életében, ugyanis ebben a városban ismerkedett meg versei Lédájával. A Holnap c. irodalmi antológia is itt került kiadásra. Ennek egy köztéri szobor állít emléket, melyen többek közt Ady és Juhász Gyula is látható.
Az est folyamán a diákok csapatépítő foglalkozáson vettek részt.
A második napon is szebbnél szebb helyeket barangoltunk be. Elsőként a Somlyóújlakon található Árpád-kori templomhoz látogattunk el, amely a tatárjárást követő években épült. Manapság református istentiszteleteknek ad otthont.
Somlyóújlak közelében fekszik egy kisváros, Szilágysomlyó. A település két felekezeti, római katolikus és református templommal büszkélkedik. A szakrális épületek mellett itt lelhető fel a Báthory-vár is, amely Magyarország egyik leghíresebb famíliájának, a Báthoryak rezidenciája volt. Sajnos ma romos állapotában tekinthető meg.
Egyórányi utazást követően egy természetvédelmi területre, a Sárkányok kertjébe kalauzoltak bennünket. Eleinte nem tudtuk kitalálni, vajon mi rejtőzhet a név mögött. Nemsokára azonban kiderült. A homokkő alkotta sziklákat a természeti erőkévről évre formálják, és sárkányokra emlékeztető alakzatokra csiszolják őket.A leglátványosabb sziklákat a Sárkányfiú és Sárkánylány névvel illették.
A napot esti városnézés zárta Szatmárnémetiben. A „Kölcsey városaként“ is emlegetett települést helyi idegenvezető kíséretében fedeztük fel.
Másnap délelőtt Érmindszent felé vettük az irányt. Ebben a szilágysági kis faluban született irodalmunk kimagasló egyénisége, a szimbolizmus legnagyobb magyar képviselője, Ady Endre. Szülőházában és a szülei által épített kúriában ma az Ady család életét bemutató kiállítás fogad bennünket. A községet 1957-től Adyfalvának is nevezik, tisztelettel adózva a költő emlékének.
A kirándulás záróakkordjaként a nagykárolyi Károlyi-kastélyt csodáltuk meg. Az épületet övező angolpark, a különböző termek gazdag gyűjteményei lenyűgöző látványt nyújtottak. Partiumi látogatásunk ezen a helyen ért véget.
Nem utolsó sorban köszönetünket fejezzük ki a Rákóczi Szövetségnek, amiért lehetőséget biztosított számunkra, hogy részt vehettünk ezen a kiránduláson.

Duborszky Attila
tanár

×