Your browser does not support JavaScript!
     
Spojená škola | Gyulu Szabóa 21 | Dunajská Streda
             Közös Igazgatású Szakközépiskola



Mátyás király könyvtárában



Mathias Rex Corvinus vagy közkeletűen csak Mátyás király. E név hallatán sokaknak az igazságos király, a fekete sereg, illetve a humanizmus és a reneszánsz művészetének legnagyobb mecénása jut eszébe. A reneszánsz Itáliából indult „hódító útjára“, másodikként Magyarországon, Mátyás király udvarában honosodott meg. Felesége, Beatrix révén számos humanista szellemű tudós érkezett Budára. Mátyás művészetpártolása messze földön híres volt. Ahogy az általa kialakított könyvtár is, amely a Bibliotheca Corviniana nevet viselte. Az ott őrzött kódexeket corvináknak nevezzük. A 2018-as évben a magyarság Mátyás királlyá választásának 560. évfordulóját ünnepelte. Ennek jegyében 2018 novemberében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Corvina-kiállítást rendezett, amelyet 2019. február 10-ig kereshettek fel az érdeklődők.
A dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola diákjai az ősz folyamán számos tanulmányi versenybe kapcsolódtak be, amely a Hunyadiak korához kapcsolódott. Példaként megemlítenénk a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis történelmi vetélkedőt, ill. az iskolában megrendezésre került a „Mátyás és a humanizmus“ elnevezésű verseny is. Mivel a korszak a magyar-és történelemórák állandóan visszatérő témája, ezért iskolánk vezetője, Molnár Ilona úgy gondolta, hogy a különféle aktivitásokban jeleskedő diákok jutalomként megtekinthetik a király bibliotékájából származó eredeti corvinákat.
2019. február 1-jén, pénteken a szakközépiskola 26 diákja, valamint magyar és szlovák szakos pedagógusai egy csodálatos tanulmányi kiránduláson vehettek részt Budapesten a Rákóczi Szövetség jóvoltából. A tanulmányút elsődleges célja a Mátyás király-emlékév keretén belül megrendezett Corvina-kiállítás meglátogatása volt, mindemellett a Magyar Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállítását is sikerült megtekintenünk. A tanulmányút résztvevői bővebben megismerkedtek a budai Várhegyen lévő palota történetével, valamint az azt szegélyező különböző építészeti stílusú épületegyüttesekkel is.
Utunk első állomását Mátyás király könyvtárában kezdtük. A szervezők az OSZK épületénél nem találhattak volna szebb és kreatívabb helyet a kódexek kiállítására, hiszen egykoron is a királyi palota polcait díszítették. Így – ha csak képletesen – valójában a híres bibliotéka falain belül tekinthettük meg a corvinákat. Mielőtt a tárlatok felé vettük volna az irányt, a kódexkészítés néhány fontos momentumával ismertettek meg bennünket: a kódexkötéssel, illetve a lapokat díszítő különféle motívumok elkészítésének technikáival. A kiállítóterembe való belépést követően szemet gyönyörködtető látvány tárult elénk. Diák és tanár egyaránt ámulva csodálta a darabokat. A tárlatvezető néhány perces ismertetője után sor került a leghíresebb corvinák egyenkénti bemutatására. Tudniillik, nem minden kódex képezi az OSZK tulajdonát és lelhető fel Magyarországon. A világon összesen 220 díszes könyvről van tudomásunk, ebből 53-at őriznek különböző magyarországi létesítményekben. Párizsban, a Vatikánban, Lipcsében és New Yorkban is találhatók darabok, amelyekből néhány a termek vitrinjeibe került. Megtudhattuk továbbá azt is, hogy léteznek olyan könyvek, amelyek nem a király megrendelésére készültek, hanem egyházi személyeknek. Ebben a kategóriában kiemelkedő alkotásnak számít Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost breviáriuma (papi imakönyve) és misszáléja (szertartáskönyve). Legtöbbjüket azonban személyesen a király parancsára készítették el Firenzében. A korban nemcsak Itália büszkélkedhetett fejlett kódexkészítő műhellyel, hanem – meglepetésünkre – a középkori Magyar Királyság fővárosa, Buda is! Az oklevelek tanúsága szerint a Budán tevékenykedő két itáliai mester Francesco da Castello és Francesco Rosselli volt. Szolgálatukért busás fizetségben részesültek. Az utóbbi időben számos corvina eredetéről derült ki, hogy minden kétséget kizáróan a budai műhely terméke. Példaként a Pietro Ranzano-kódexet említenénk meg, amely bizonyítottan magyar földön készült. A diákok legnagyobb csodálatát a Philostratus-kódex váltotta ki, pontosabban a benne található egyik iniciálé, amely Corvin Jánost ábrázolja az 1487. évi bécsújhelyi bevonulásakor. Az említetteken kívül szemügyre vettük Thúróczy János: A magyarok krónikája című művét, melyet 1488-ban Brünnben és Augsburgban is kinyomtattak. De említést érdemel még Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei című művének kézirata, a görög nyelven íródott Mynas-kódex, illetve Georgius Trapezuntius: Rhetorica alkotása, melyből az egyik iniciálé megjelenik a magyar fizetőeszköz, az 1000 Ft-os hátoldalán.
A corvinák megtekintését követően a Magyar Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállítására váltottunk jegyet, amely a világszerte elismert festőművész munkásságát és a nyomdokain haladók művészetét mutatja be. A diákok és tanárok egyaránt nagy érdeklődéssel figyelték a tárlatvezetőt, aki Munkácsy Mihály legnagyobb alkotásait prezentálta, különös tekintettel a világhírű festményeire, a párizsi Salonon aranyérmes Siralomházra vagy a Tépéscsinálók című művére. Mivel a diákság már tájékozott volt Munkácsy életművét illetően, így többször előfordult, hogy a tárlatvezetővel dialógust folytattak, sőt a népszerű festmények esetében a realista vonásokat is felismerték. Nagy öröm volt látni, hogy akadnak a mai fiatalok között olyanok, akik érdeklődést mutatnak a képzőművészet iránt. A tárlat utolsó részében olyan képek kaptak helyet, melyeken szobabelsők, szalonképek, ill. szenvedő emberalakok láthatók. Végül Munkácsy barátjának, a korán meghalt Paál Lászlónak a művészetébe nyerhettünk betekintést.
A maradék időben a Várnegyed különböző épületeit csodáltuk meg, többek közt a Karmelita kolostort, a Sándor-palotát és a Budai Várpalotát.
A tanulmányi kirándulás során lehetőségünk adódott megtekinteni a páratlan Corvina-kiállítást, amely körülbelül 30 év múlva lesz ismét látható Magyarországon. Mindemellett kibővültek ismereteink Munkácsyról, követőiről és a realista művészetről. Ezúton szeretnénk megköszönni a Rákóczi Szövetségnek, hogy a rendelkezésünkre bocsátott forrásokból ilyen csodás helyekre látogathattunk el, s nem utolsó sorban iskolánk igazgatónőjének, Molnár Ilonának, aki mindezt megszervezte. Köszönet érte!

Duborszky Attila, tanár



« vissza



Ma Márk névnapja van
2024.Apr.25.