Középiskolások a börtönfalak mögött



A Szabó Gyula 21 Szakközépiskola évek óta fontosnak tartja a bűnmegelőzési programokat. A programkoordinátora, Klőr Levente tanár immár hetedik alkalommal rendezte meg a megelőzést szolgáló látogatást a Fiatalkorúak Bűntetés - végrehajtási Intézetébe. A diákok Csányiné Lukács Emese bv. őrnagy bemutatója után szurkolhattak iskolájuk focicsapatának, akik futballmérkőzést játszottak az elítéltek csapatával. Két évvel ezelőtt 3:3 volt a végeredmény, most az iskolacsapata nyert 7:3-ra. Ezt követően megtekintettük az iskolát, ahol az elítéltek tanulnak. Vannak, akik az általános iskolájukat folytatják, mások szakmát tanulnak vagy érettségire készülnek. Az intézet könyvtárát is megtekintettük, majd lehetőségünk volt két zárkába is bemenni, ahol az elítéltek válaszoltak a diákok kérdéseire. A legjobb magaviseletűeknek egész napos programokat is szerveznek a börtönfalakon kívül, például színház- és állatkert-látogatást. Az utóbbi években már saját darabokkal is fellépnek. Ezáltal jó kapcsolat alakult ki Pogány Judit színésznővel és Nemcsák Károly színész-igazgatóval, akik felkarolták őket. A látogatás elérte célját, hiszen sok diákban megfogalmazódott: érdemes tisztességesen, becsületesen élni. A program folytatódik a következő tanévben is.

A diákok véleménye:

Élet a rácsok mögött! Mindig is érdekelt, milyen az élet a börtönben. A börtönlátogatásra június 7-én került sor. Érdekes dolgokat tudhattunk meg, például azt, hogyan telnek mindennapjaik. A kísérő nevelő elmondta, hogy a jó magaviseletű rabokat elviszik kirándulni.
De mi értelme annak a kirándulásnak, ha utána nem haza, a kényelmes ágyba, hanem a zárkába kell visszamenniük? Valamint láthattunk két zárkát is. Belépve összeszorult a gyomrom, főleg amikor megtudtam, hogy van olyan rab, aki még csak 19 éves, de otthon az öthónapos gyermeke várja. Belegondoltam, milyen érzés lehet nekik ott bent várni a napot, amikor végre szabadulhatnak. Mi van, ha időközben már a szüleik elhunytak? Ki várja őket otthon? Végigfutott a fejemben, vajon megéri-e rossz döntést hozni és bűncselekményt elkövetni, hogy aztán ez legyen a vége? Hogy egy szegényes zárkába töltsük a mindennapokat, távol a családunktól, a szabadulás napjára várva. Volt ott egy fiatal, aki már augusztusban szabadul és elmesélte, hogy szabadulása után először jogosítványt szeretne szerezni, majd valahol segédalkalmazottként elhelyezkedni.
Kérdezem én, hogy a mai világban ki fogja őt alkalmazni ilyen előélettel?
Lehet, hogy azóta már százszor megbánta a bűnét, de akkor is sokkal nehezebb élet vár rá a rácsokon kívül, mint egy átlagos emberre, ugyanis a társadalom már nem fogja őt ugyanúgy kezelni. Végezetül pedig szerintem tanulságos kirándulás volt, hiszen megláthattuk, hogy nincs luxusélet a rácsok mögött, s hiába van lehetőségük dolgozni, tanulni, különböző tevékenységekbe bekapcsolódni, mégis a szabadságuktól vannak megfosztva. Felvilágosítást kaptunk arról, hogy saját magunknak kell vállalnunk a felelősséget tetteinkért.
Patrícia

A börtönlátogatás nagyon tanulságos volt főként, hogy az elítéltek velünk egyidősek. Megtudtuk, milyen a napi beosztásuk, mik a lehetőségeik bezárva. Nagyon sok program áll a rendelkezésükre. Bár „büntetésben” vannak, szerintem kibírható életkörülmények között élnek.
Bianka

Június 7-én nagyon érdekes „kirándulás” részesei lehettünk. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha eljutok egy ilyen helyre. Betekintést nyerhettünk az ottani elítéltek mindennapi életébe, megnézhettünk a kultúrtermüket, iskolájukat, ezen belül a tornatermet, konditermet, könyvtárat. Másik épületben két zárkát is megnézhettünk, amelyekben a büntetésüket töltő fiatalkorúak éltek. Az egész nap érdekes és egyben ijesztő is volt.
Emese



« vissza

     
   


     

Ma Friderika névnapja van
2017.Sep.20.

E-Learning System





  » Figyelem, változás!
  » Regisztráció