Erdélyi emlékek 2015 júniusából



A kirándulni, utazni készülő embert sok jó tanáccsal látják el ismerősei. Sorolják mit nem szabad kihagynia az érdekes látnivalókból. A készülődés izgalma az idő haladtával, az indulás napjának közeledtével egyre inkább hatalmába kerít. Olvassuk az útikönyveket, böngésszük a világhálót, csomagolunk ...
Aztán a hazaérkezés után bezárul a kör. Soroljuk, mit láttunk- múzeumok, templomok, emlékművek: mire emlékezünk majd – egy anekdota, egy dal, egy mosoly ...- egy életen át. S mi milyen tanácsokkal látnánk majd el az újabb útrakelőt? Mindez fontos, de magát az utat, a beszélgetéseket csak te magad élheted át! És a lényeg ez, az igazi emlék, amit magadban hordozol, amit megéltél és megtapasztaltál.
2015 júniusában a Dunaszerdahelyi (Szlovákia) Szabó Gyula 21 Szakközépiskola 45 diákja és három pedagógusa sorolja erdélyi élményeit.
A Rákóczi Szövetség Diákutaztatási Programja lehetővé tette számunkra, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából fölkeressünk egy Kárpát-medencei országban működő magyar iskolát. Így támogatva, hogy megismerhessük egy másik országban élő magyar közösség életét, kultúráját, alkalmat teremtve az ottani magyar iskolával való kapcsolatfelvételre.
Így esett a választás Erdélyre, ahol fölkerestük a Domokos Kázmér óvoda, gimnázium, szakközépiskola közösségét Szovátán, hogy ott közösen emlékezzünk. Ez számunkra nagy lehetőség és segítség. A kapcsolatfelvételt izgalommal, tervezéssel-szervezéssel teli felkészülési szakasz követte.
Rövid időn belül világossá vált, hogy nagyon sok diák szeretne eljutni Erdélybe. Hamar betelt az autóbusz valamennyi ülőhelye. Kellemes feladatok sora színesítette a felkészülési időszakot a program összeállítása, szállásfoglalás, és sorolhatnánk …
Végre elérkezett a vágyott indulás napja, hogy útra keljünk, tapasztalatokat gyűjtsünk, élményeket éljünk át. A kora hajnali órán igazgatónőnk Molnár Ilona bocsátotta útra – féltő szeretettel, sok-sok jó tanáccsal – csapatunkat.
A rövidebb pihenők és a határátkelés után először Nagyváradon időztünk. Egyfajta irodalmi „ismétlő órát” tartva a városban megforduló írókról, költőkről. Nagyváradot elhagyva átkeltünk a Király-hágón, Erdély kapuján. A látvány fényképezésre indított bennünket. Csucsa, Bánffyhunyad útvonalon haladva nagyobb pihenőt tartottunk Kőrösfőn. Megcsodáltuk a jellegzetes kalotaszegi négy fatornyú református templomot. Ismerkedtünk a főutca mentén sorakozó kirakodóvásár árusaival és portékáikkal.
Késő délután érkeztünk Szovátára, ahol nagy szeretettel fogadtak bennünket az iskola tanárai, a Teleki Oktatási Központ igazgatója, Szolláth Hunor úr és idegenvezetőnk Józsa András tanár úr, s ott tartózkodásunk napjaiban körbevettek bennünket minden elképzelhető gondos figyelemmel.
Az érkezés és a szállás elfoglalása után gyönyörű sétát tettünk a fürdővárosban. Kísérőink és vendéglátóink érdekes történeteit hallgatva teljesen belefeledkeztünk az idő múlásába, észre sem vettük, hogy a rövidre tervezett séta a Medve-tó körül már közben „csillagtúrává” vált. A Medve-tó mellett még több kisebb tó is található, melyek keletkezésének történetét Józsa András tanár úr mesélte el, közben felvidítva bennünket ízes székely humorával.
A további napokban is ez a jó hangulat végig megmaradt. Tágra nyílt szemekkel bámultuk a Békás szoros pazar lélegzetelállító szépségét, miközben átléptük az ezeréves határt. A Csallóköz sík vidékéről érkezve a sziklaóriások közt „meseország” színterén éreztük magunkat. A zord, félelmetes méretű sziklák, a rejtelmes hasadékok, a sziklafalon megkapaszkodó virág, a kövek közt szaladó patak csobogása, mind-mind bűvöletbe ejtettek, elvarázsoltak bennünket. A Gyilkos-tó partján fogyasztottuk el ebédünket. S nem csak a tó látványa, legendája volt érdekes. A pincérlány kedves mosolya, gyönyörű ízes magyar szavai is szép emlékek maradnak.
A nap ajándékaként fogadtuk a színes meghívást a Medve-tó Napok élő koncertjére! Az előadó Rúzsa Magdi és zenekara volt. A Délvidékről származó énekesnő mit sem sejthetett abból, hogy mi a színpad előtt Szlovákiából érkező magyar csapat és az erdélyi fiatalok itt Szovátán együtt vele így alkotunk egy közösséget. Felemelő érzés!A napot csodálatos tűzijáték koronázta meg. Az élmény hatása alatt a szállásig tartó úton euforikus hangulatban magunk is dalra fakadtunk.
A történelmi látnivalókkal Józsa András tanár úr ismertetett meg bennünket. Sorba vettük a kihagyhatatlan történelmi színhelyeket, s közben ízes humorával szórakoztatott bennünket. Igazi irodalmi élmény, rendhagyó történelem óra! Elindultunk Petőfi nyomában. Fölkerestük a Gyárfás udvarház kertjében azt a féltve őrzött körtefát, melynek árnyékában írta a költő utolsó versét. A múzeumban megismerkedtünk a csata makettjével, s a fiúk nagy érdeklődéssel figyelték tanár úr előadását e hadtörténeti eseményről.
Megható pillantok követték a történelmi időutazást. A múzeum kertjében megkoszorúztuk Petőfi szobrát és az emlékműnél közösen elénekeltük nemzeti imádságunkat.
Segesvár ódon, macskaköves utcáin folytattuk sétánkat, megcsodálva a város régi épületeit, tornyait, templomait, várát. Ennyi szépen megőrzött műemlék láttán megértjük, hogy méltán tartják számon a Világörökség kincseként e várost.
Nem lenne teljes a felsorolás Korond, Parajd és Farkaslaka említése nélkül. Mind-mind egyedi, semmivel sem hasonlítható különlegesség, szépség. Korond hírnevét a hagyományos fazekasságának köszönheti. A korondiak több évszázada űzik népművészeti értékkel bíró mesterségüket, melyet megcsodálnak a messze földről érkezők és senki sem megy haza emléktárgy nélkül. Mi is fölkerestük Józsa János mester portáját. Gyönyörködtünk-válogattunk - vásároltunk a bőséges kínálatból. Közben a mester beavatott bennünket mestersége szépségeibe és nehézségeibe is.
Parajd a Sóvidék központi települése. Legfőbb látványossága a sóbánya. Ez nem csak látványos, de kifejezetten ajánlott az egészségre eltölteni pár órát a bánya mélyében. S az idő eltöltésről gondoskodnak az ott felállított trafikok, játszótér, kápolna és számtalan más lehetőség. Farkaslakán Tamási Áron író sírhelyét kerestük fel. Sok érdekes történetet mesélt el nekünk a tanár úr az író életéből, melyeket egyetlen tankönyvben sem találunk.
A hosszú séták, találkozások, beszélgetések során igazi barátokat ismertünk meg. A Domokos Kázmér iskola diákjaival és tanáraival közös műsor keretén belül ismerkedtünk meg. Bemutattuk Csallóköz látnivalóit, iskolánkat. A nyelv megtartó erejéről, az összetartozásról szóló versek elhangzását történelmi megemlékezés követte, majd közös énekléssel fejeztük be e megható együttlétet.
Szállásunk a Teleki Oktatási Központ épületében volt. A gyönyörű természeti környezetben található épületben elvárásainkat jóval felülmúló vendéglátásban, kényelemben volt részünk. Csendes séta során elképzeltük magunkat egy „medvelesen”. Sok fénykép örökíti meg emlékül az erdő mélyét, a fák tövén megbúvó gombákat, virágokat, s nagy étvággyal szívtuk magunkba a friss levegőt. Az épület, a terasz, a séták, mind-mind közös nagy beszélgetéseink, ismerkedéseink színterei. Köszönet érte!
A gyönyörű táj látványa, a történelmi helyszínek megismerése, de főleg az emberekkel való találkozások gazdagítottak bennünket igazán. Teljessé teszi az élményt minden apró részlet – egy mosoly – egy finom falat – egy szál virág – szénaboglyák – juhnyájak …
Már a hazaindulás perceiben éreztük, hogy nagy áldás volt életünkre ez az út, felejthetetlen élmények sokasága, egy új közösséghez tartozás érzése. Erdély hív és visszavár …

Kónya Ilona
tanár



« vissza

     
     
     
     
     
     
     
     
 


     

Ma Kelemen, Klementina névnapja van
2017.Nov.23.

E-Learning System





  » Figyelem, változás!
  » Regisztráció