Radnóti Miklós tanári emlékkonferenciára

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2014. november 7.-8.9-én nagyszabású tanári emlékkonferencián emlékezett meg Radnóti Miklósról. Az újkori magyar költészet kiemelkedő alakja halálának 70. évfordulója volt a rendezvény meghatározó aktualitása.

Az emlékkonferencia helyszíne a Pathi Üdülőtelep és Termálfürdő volt. Kiegészítő programként a Wellness Hotel előcsarnokában kiállított gyermekrajzokat nézhettük meg, melyek az „Alkotni jó” országos képzőművészeti pályázat alkotásai.

Az emlékkonferenciát Jókai Tibor, az SzMPSz elnöke nyitotta meg. Beszédében rámutatott Radnóti költői és emberi érzékenységére, hűségére a szülőföldhöz.

A konferencia célja volt az is, hogy kiemelten hangsúlyozzuk, hogy soha ne ismétlődhessen meg az, ami a költővel, az EMBERREL történt egy embertelen korban.

Az emlékkonferencián a szlovákiai magyar pedagógusok, alap- és középiskolás tanárok vettek részt. Az előadók magyarországi és hazai egyetemi, főiskolai tanárok voltak. A szakmai rendezvény gazdag programja méltón idézte meg Radnóti Miklós munkásságát. A konferencia fővédnöke Tverdota György egyetemi tanár Radnóti értekező prózájáról tartott előadása „kísérlet a kitörésre”, melyben a szintézis alapjául Radnóti 1989-ben megjelent Naplója szolgált.

B. Kovács István gömörológus előadásában a „Nem tudhatom, másnak e tájék mit jelent …” gondolat jegyében vezette a hallgatóságot végig Gömörország tájain Radnóti nyomában. A költő e tájat érezte hazájának. Névmódosítását a gömöri Radnót sugallta. Származásáról, hovatartozásáról, hazaszeretetéről a sokszor idézett vallomás a legmérvadóbb: „A zsidóságom életproblémám, mert azzá tettek az idők … én magyar költő vagyok”.

Pomogáts Béla irodalomtörténész előadásában Radnóti költészetének keresztény és zsidó hagyományait elemezte, hangsúlyozva, hogy minden kulturális rendszer meghatározó eleme a hagyomány. „Hagyomány nélkül nincs irodalom”. Radnóti sorstragédiája, hogy személyében „egy hívő keresztényt öltek meg zsidóként”.

Gintli Tibor egyetemi docens előadása Radnóti költészetének egy másik dimenzióját tárta fel a hallgatóság előtt, a szerelmi költészet mélységeit megjárva Egy renitens ekloga nyomán.

Rigó Béla író szemléltető, demonstratív műelemzése Nem tudhatom címmel igazi élményt jelentett. Kiemelte, hogy ez a vers a hazaszeretetről ma is üzenet.

Deczki Sarolta előadásában Radnóti költészetének a táj szegmensét emelte ki, hangsúlyozva, hogy a természet, a tájleíró képek sohasem függetlenek a költő személyiségétől. Rajta keresztül fogalmazta meg kapcsolatát a világ dolgaival. A biztonságot is a természetben kereste, és amikor „a világ kifordult önmagából a természetet sem hagyta ki – nincs menedék, búvóhely”.

Szénási Zoltán „Kell az áldozat” című előadásának témája Radnóti és Sík Sándor kapcsolattörténete, annak utolsó fejezete volt.

Valamennyi előadás a gyakorló tanárok számára építő, gondolatébresztő, ismeretgyarapító volt. Részünk volt egy „tanítási órán” ismét feladatmegoldó diáknak lenni, Fenyő D. György tanár úr segítségével.

A konferenciát Ádám Zita alelnök zárszava fejezte be. Az irodalmi emlékkonferencia megszervezője lélekig ható mély gondolataival emelte ki Radnóti érzékenységét, megalkuvást nem ismerő személyiségét, aki megaláztatások közepette alkotott; az utókorra hagyva örök üzenetként katartikus erejű művét, melyet az értelmetlen halál töredékké tett. Veszélyes korban élt, mégis a jövőre gondolt. „Az égre írj, ha minden összetört”.

Az irodalmi emlékkonferencia méltó kiegészítő programja volt Zsapka Attila és a Kor-Zár együttes fellépése Radnóti Miklós megzenésített verseivel.

Vasárnap a konferencia résztvevői felejthetetlen élménnyel gazdagodva rótták le kegyeletüket a költő emléke előtt. Az Abda község határában felállított emlékhelyen az országos megemlékezés részeseiként mi is megkoszorúztuk Radnóti Miklós és az erőltetett menet áldozatainak síremlékét.
Tisztelet és köszönet a SzMPSz és a szervezők munkájáért.

Kónya Ilona, Nagy Ernő

×